január

karácsonyi kaktusz

sárga kéregzuzmó
Leggyakrabban fák kérgén megtelepedő, nitrofil zuzmófaj.

tölgyfazuzmó
Nevével ellentétben nem csak tölgyfák kérgén előforduló bokroszuzmó faj.

fekete hunyor
 Az Alpok üde fenyő és bükkerdeinek jellegzetes tavaszi virága.

A karácsony táján virágzó kedvelt szobanövény, Brazília esőerdeiben élő epifiton (fán lakó) kaktuszfaj. Szártagjai levélszerűen ellaposodott hajtások, valódi, fotoszintetizáló lomblevelei (a legtöbb kaktuszhoz hasonlóan) nincsenek.

Mint minden zuzmó, ez is moszatok és gombák szimbiózisa. A fotoszintetizáló moszatok szerves anyagokkal látják el a gombát, a gomba pedig védett élőhelyet teremt a moszatok számára. A sárgazuzmó gomba által termelt pigmentanyaga a moszatsejteket védi az UV sugárzástól.

Európában a levegőminőség javulása miatt ismét terjedő zuzmófaj.
Rendkívül értékes parfümalapanyag, a férfias fougere és a citrusos illatú chypre parfümök illatának fontos összetevői a tölgyfazuzmó-kivonat illatanyagai.

Gyöktörzse van, a fehér takarólevelek csészelevelek, szirmai apró zöld nektáriumokká (nektártermelő képletekké) módosultak, ősi jellegzetessége a  sok szirom, porzó és szabadon álló sok termő.

február

közönséges herelégy

közönséges herelégy

hóvirág
Egy gyakori, nagy tömegben nyíló védett növény.

téltemető
Az egyik legkorábban nyíló vadvirágunk egy nem őshonos védett növény.

A leggyakoribb zengőlégyfaj a háziméh hímekhez való hasonlóságáról kapta a nevét. A szaprofita lárva erősen szennyezett, oxigénszegény vizekben fejlődik, a kifejlett légy viráglátogató.

A méhek és a lepkék mellett a zengőlegyek kiemelkedő fontosságúak a virágok beporzásában. A képen a légy a téltemető mézfejtőjében található nektárt szívogatja a szájszervével. A méhekhez hasonlóan a virágról virágra repülő, nektárt kereső légy a pollent is szállítja a virágok között.

Bár a hóvirág gyakori hazánkban, a nagy tömegű rendszeres gyűjtés következtében, amely a legszebb, legnagyobb virágú egyedeket válogatta ki, a fajt a genetikai leromlás fenyegette. Ez is mesterséges szelekció, ha nem is céltudatos, s a vadon élő fajt ettől kellett megvédeni.

Magyarországra valamikor a középkorban telepíthették be kolostorkertek dísznövényeként, de mára természetes állományai élnek üde talajú lomberdőinkben. Virágának érdekessége, hogy a nagy sárga csészelevelek belsejében nektáriummá módosult kis szirmok vannak.

március

közönséges nünüke
Az egyik legkorábban aktív, röpképtelen bogarunk.

kecskefűz
A közismert barkaág díszei nem mások, mint a kecskefűz virágzatai.

nyugati kökörcsin.
A természetes virágszín variációkat kihasználva a kökörcsinek változatos fajtáját hozták létre nemesítéssel.

tavaszi hérics
Közép-Európától Ny-Szibériáig elterjedt faj. Élőhelyei a sztyepprétek és déli fekvésű sziklagyepek.

Napfényes, ligetes gyepekben kora tavasztól kezdve találkozhatunk ezzel a nagy testű bogárral. Bár  repülni saját erejéből nem tud, a lárvák azonban szárnyra kelnek: méhekre kapaszkodva vitetik be magukat a kaptárba, ahol a nektárt, a virágport és a méhek petéit is fogyasztva fejlődnek ki.

Vízfolyások, tavak partján, nedves erdőszéleken találkozhatunk vadon is a kecskefűzzel. A barkavirágzatok lombfakadás előtt jelennek meg a növényen, ezüstfehér, prémes szőrőzet védi őket a hidegtől. Kétlaki növény, a bal oldali kép a porzós, a jobb oldali a termős virágzatot mutatja.

Természetvédelmi probléma, hogy ezen alakok pollene a vadon termő példányokat is elérheti, így a kultúrgének (nemesítéssel létrehozott génvariációk) a vad fajba is beépülhetnek (introgresszió).

Ősi szerkezetű virágában 5 csészelevél mellet sok szirom, porzó és termő található.

március

kerti sáfrány
Sokféle változatban ültetett dísznövény, őse Ny- és D-európai faj.

fekete kökörcsin
egy vértesi dolomit sziklagyepben. Félszáraz gyepek, sziklagyepek, sztyepprétek, déli lejtők növénye.

leánykökörcsin
Félszáraz gyepek, sziklagyepek, sztyepprétek, déli lejtők növénye.

orvosi tüdőfű
Árnyas erdeink kora tavaszi virága.

Mint minden sáfrányfajnak ennek a fajnak is hagymája van. Virága jellegzetes egyszikű virág: hat lepellevél, 3 porzó és 3 részből összeforrt termő alkotja.

A kökörcsinek ősi jellegű virágaiban nincs csészelevél, a lepellevelek száma változó, de leggyakrabban 6, a porzók és termők száma nagyon sok.

A fekete kökörcsinhez hasonló felépítésű, de jóval nagyobb, lila virágai kora tavasszal nyílnak.
(Pozsik Gábor felvétele.)

A virágszínt okozó antociánok sav-bázis indikátorok. A fiatal virág a savas kémhatású sejtnedv miatt piros, ami később a pH növekedésével kékre vált.

április

egybibés galagonya
Napfényes erdők, erdőszélek, irtásrétek, gyomtársulások jellemző cserjéje.

kankalin hibrid
A gyakorta ültetett kankalin fajok virágában a porzók és termők eltérő hosszúságúak.

kapotnyak
Árnyas erdők bordó-barna virágú mérgező növénye.

krajnai farkasbogyó
Magyarországon a Zemplén, a Mátra és Bükk szurdok- és bükkerdeinek védett növénye.

kökény
Európa mérsékelt éghajlatú vidékeinek jellemző cserjéje.

kökény
Hosszú hajtásain rövid, hegyes tövissé módosult hajtások az ágtövisek vannak.

Virága a rózsafélék általános jellegzetességeit mutatja. Alsó állású termőjéből almatermés (áltermés) fejlődik.

A kiemelt képen egy hosszúporzós virág van, a fő képen egy hosszú bibeszálas termő látszik ki a virágból. A jelenség az önmegporzás elleni "védekezés" egy módja.

Az elterjedt nézettel szemben nem csigák, hanem legyek porozzák a kisméretű, talaj közelében növő virágait. A csigák a növény terjedésében játszanak szerepet.

A burgonyafélékre jellemzően erősen mérgező növény. Latin nemzetségnevéből származik a szkopolamin alkaloid neve. Lilás barna virágait rovarok porozzák.

A meleg- és fénykedvelő, szárazságtűrő kökény a hegyoldalak, erdőszélek, hegyi irtások jellegzetes cserjéje. Csonthéjas termései késő ősszel érnek.

Lombfakadás előtt nyílnak fehér,  jellegzetes rózsaféle virágai: sugaras szimmetriájú,  5 csésze és sziromlevele, sok (ált. 15) porzója, de csak egy termője van.

április

gyermekláncfű (pongyolapitypang)
a növény amit mindenki ismer

százszorszép
egy másik növény, amit szinte mindenki ismer

nemes alma
A rózsafélék nagy családjában számos termesztett gyümölcsfa található.

Nedves rétek, kultúrgyepek,  útszéli nedves gyomtársulások jellegzetes sárga virága. A gyermekláncfű név az üreges virágzati tengelyből (a tőkocsányból) fonható láncra utal. Tejnedve ellenére nem a kutyatejfélék rokona, hanem a fészekvirágzatúak egyik képviselője.

A rétek, parkok gyepjének gyakori virága (sokféle kertészeti változatban). A gyermekláncfűhöz hasonlóan ez a faj is fészekvirágzatú, de egy másik alcsalád képviselője: a virágzatban jól láthatók a külső nyelves és a belső csöves virágok (a pitypang virágzatát csak nyelves virágok alkotják).

Az alma áltermésének kialakításában a termő magházi részén kívül a vacok és a csészelevelek alapi része is részt vesz.

május

pikkelypáfrány a Szent György-hegyen

magas borsó a Szent György-hegyen

tavaszi aggófű
A fészekvirágzatúak közé tartozó szárazságtűrő növény.

repce
A keresztesvirágúak (káposztafélék) jellegzetes faja.

mák
Az egyik legrégebben termesztett dísz-, élelmiszer- és drognövény.

pipacs
Útszéli és vetési gyomtársulások jellegzetes faja.

A páfrányok között ritka meleg és szárazságtűrő faj. Száraz időben a levelek összepöndörödnek, párologtató felületük lecsökken. A levelekben viszonylag nagy koncentrációban lévő antioxidáns hatású fenolok (pl. klorogénsav, kávésav) védik a növényt a kiszáradás okozta stressztől.

A szubmediterrán elterjedésű magas borsó egyetlen őshonos faja a borsó nemzetségnek hazánkban. Meleg, déli kitettségű domboldalak, sziklagyepek, karszterdők növénye, a termesztett veteményborsó egyik őse.

A XVIII. század óta Kis-Ázsia és DK-Európa felől terjedve ma már szinte egész Európában vasutak, utak, szántóföldek szegélyeiben előforduló tavasszal virágzó gyomnövény. 

Virágjában a keresztben álló 4 csészelevél, 4 sziromlevél és 4+2 porzó jól látható. A magjából sajtolt olajáért az ókor óta termesztett növény. Olaját ma metanolos átésztersítés után biodízelként is használják.

A Kárpát-medencében a XII. sz. óta termesztett növény. Gubójából gyógyszeralapanyagot nyernek, magja alkaloidmentes, vitaminokban, esszenciális zsírsavakban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszer

A mák közeli rokona, Közép- és Dél-európai faj. A mákfélékre jellemző virágában két korán lehulló csészelevél, négy nagy, feltűnő sziromlevél, sok porzó és egy, sok termőlevélből összenőtt termő található.

június

ezüstös boglárkalepke

mezei iringó
(ördögszekér)

fehér akác
Sok vitát kiváltó fa, amelynek gazdasági értéke és természeti károkozása egyaránt jelentős.

sára liliom
Hűvösebb nedves réteken, patakmenti ligetekben, lápréteken előforduló védett faj.

Sok boglárkalepke fajhoz hasonlóan a lárvák hangyákkal élnek szimbiózisban. A hernyók által kiválasztott mézharmat a hangyák tápláléka, miközben a hangyák védik a hernyókat a ragadozóktól és a parazitáktól. A hernyók gyakran napközben a hangyabolyban pihennek és éjszaka táplálkoznak.

Száraz gyepek jellegzetes növénye. Ősszel az egész növény leszakad a gyökeréről, és a szél által görgetve, mint „ördögszekér” mozog, miközben elhullatja a magjait.
A mezei iringót gyakran a bogáncsfélének gondolják, pedig a faj ernyősvirágzatúak családjába tartozik.

Hazai erőterületek kb. 20%-át alkotó akác Észak-Amerikából származó invazív faj. A többi pillangósvirágú fajhoz hasonlóan gyökérgümőiben N-kötő szimbionta baktériumok élnek, így nitrogénszegény talajokon is gyorsan fejlődik.

A korábban sokfelé előforduló növényt mutatós sárga virágai miatt nagy számban gyűjtötték, emiatt nagyon megritkult, csak legeldugottabb állományai maradtak fenn.

június

széleslevelű ujjaskosbor
Hazai orchideáink nagyobb termetű faja.

kaliforniai kakukkmák
XIX. század óta Európában népszerű dísznövény.

tavaszi álganéjtúró
Zöldes színváltozat.

tavaszi álganéjtúró
Az év ízeltlábúja 2020-ban.

Ahogy a többi orchideának, ennek a fajnak is táplálószövet nélküli apró magjai vannak, amelyekből csak akkor lesz új növény, ha a csírázáskor megfelelő mikorrhiza alakul ki. A kifejlett növény már a szimbionták nélkül is életképes lehet.

Észak-Amerika nyugati felének tengerparti dűnéin, száraz füves pusztáin, félsivatagaiban őshonos faj. Sárga virágai szinte egész nyáron át nyílnak, így kedvelt dísznövény. A mákfélékre jellemző alkaloid tartalma miatt gyógynövényként is használható.

Fémesen fénylő kültakarója kékes-zöldes árnyalatú, bár vannak fekete példányok is. A zöldes színű példányok Magyarország déli területein (képen a Kelet-Mecsekben) jellemzőek.

Nevével ellentétben melegebb erdőkben sétálva tavasztól-őszig gyakran találkozhatunk ezzel a színpompás rovarral. Hazánkban gyakori faj, elsősorban elhalt szerves anyaggal, ürülékkel táplálkozik, de amint a képen is látható, nem veti meg a földtoló galambgombát sem.

július

sárga hagyma

változékony tinóru
Egyik leggyakoribb csöves termőrétegű gombafajunk.

óriás zsurló
A mérsékelt éghajlati öv legnagyobb zsurlófaja.

fecskefarkú lepke

Száraz gyepekben találkozhatunk a hagymafélék e vadon termő képviselőjével. A termesztett hagymákhoz hasonlóan, de kisebb mennyiségben tartalmaz allilcsoportot tartalmazó vegyületeket (pl. alkohol, izocianát), amelyek a hagymaszag jellegzetes komponensei.

A tinórufélék közé tartoznak hazánk nagy termetű, érkezési szempontból kiváló gombái. A változékony tinóru ezek közül nem a legértékesebb, de nagyon gyakori faj, mivel nyersen mérgező, nem is árusítható.

Kora tavasszal barna spóratermő hajtásai jelennek meg, majd tavasz végén fejlődnek az akár 2 és fél méter magas fotoszintetizáló hajtásai.

Viszonylag gyakran találkozhatunk ezzel a nagy testű, feltűnő színezetű, lassan, vitorlázva repülő védett pillangófajjal. Erdőszéleken, kiskertekben, de városi parkokban is láthatjuk a virágok nektárját szívogató egyedeit.

augusztus

nyárfaszender

folyami bödöncsiga

vadmurok
Természetes gyeptársulások, útszegélyek, gyomtársulások nyári virága.

közönséges cickafark
Természetes gyeptársulások, útszegélyek, gyomtársulások nyári virága.

A szürkés alapszínű, sávos mintázatú nyárfaszender színe a fák törzsének mintázatába és színezetébe illeszkedő rejtőszín. A nagy testű és jól repülő faj egyedei éjjel aktívak, nappal a fák törzsén rejtőzködnek ("szenderegnek") és szürkületkor indulnak táplálkozni.

Az élőbevonatot fogyasztó csigát a Balatonban 2013-ban észlelték először Tihany környékén, de mára a parti sávban gyakorlatilag mindenhol megtalálhatjuk. Magyarországon az ötvenes években jelent meg, mint szennyezéstoleráns inváziós faj. A jégkorszakot D-európai refúgiumokban vészelte át, s innen terjedt szét Európában. Érdekessége, hogy a csigák többségével szemben nem hímnős, hanem váltivarú.

Virágzata jellegzetes ernyős virágzat: az ernyős részvirágzatok egy összetett ernyőt alkotnak.
A vadmurok a ma termesztett sárgarépa őse. A répát már több ezer éve termesztenek, de a ma legjobban ismert narancssárga fajtákat csak a XVII. században nemesítették.

A hasonló élőhelye és megjelenés ellenére a cickafark nem rokona a az ernyősvirágzatú vadmuroknak. A cickafark virágzatát sátorozó fürtbe rendeződött apró fészekvirágzatok alkotják (nagy fészekvirágzata van pl. a napraforgónak).

szeptember

kerti mályvacserje

kétöves pihelégy

világító tölcsérgomba
Egy fatuskókon élő világító mérgező gomba.

közönséges komló
Egy termesztett európai kúszónövény.

A DK-Ázsiából származó faj D-Korea nemzeti virága. Egész Európában kedvelt dísznövény, amelynek sokféle kertészeti változata van. Virága jellegzetes kétszikű virág: öt fort csészelevéllel, öt szabad sziromlevéllel és ötrekeszű termővel, elágazó bibeszála a végén öt bibével. Sok porzója öt csoportot alkot, érdekessége, hogy a porzószálak a magház és a bibeszál körül csővé nőttek össze.

A zengőlegyek közé tartozó kétöves pihelégy színezetében a darazsakra emlékeztet, így bár teljesen veszélytelen, az utánzott veszélyes faj nyújtotta védelmet ki tudja használni (mimikri). Lárvái is darazsak fészkében fejlődnek (asztalközösségben, kommenzalizmusban), a kifejlet légy a virágok nektárját fogyasztja és fontos megporzó faj.
A képen is jól látható, hogy a legyekre jellemzően csak egy pár szárnya van.

A sárga színű világító tölcsérgomba világítása a szentjánosbogarakéhoz hasonló biolumineszcencia:  a sejtekben lejátszódó, luciferáz által katalizált biokémiai folyamatok olyan molekulát eredményeznek, amely gerjesztett állapotát fénykibocsátás közben veszti el, így un. "hideg fény" keletkezik.

A természetben főként ártéri erdőkben élő, liánszerűen kúszó komló azonos a sörgyártáshoz termesztett fajjal. A Kárpát-medencében behurcolt faj, amely a VIII. század környékén jutott el hozzánk. A kétlaki növény termős virágzatait ("komlótobozka") használják a sörkészítés során.

október

szöszös ökörfarkkóró

mezei juhar

nagy őzlábgomba
Az egyik legnagyobb termetű kalaposgombánk.

élénksárga galambgomba
Erdeink színes gombái a galambgombák.

Az északi féltekén elterjedt kozmopolita faj, hazánkban ritkás tölgyesekben, legelőkön, irtásréteken, száraz gyomtársulásokban fordul elő, pionír jellegű, kétéves növény. Első évben tőlevélrózsát fejlesz, majd a második évben hozza az akár 2 m nagyságot is elérő virágzatban végződő szárát. A szőrökkel borított bőrszövetének köszönhetően szárazság- és hidegtűrő, de fényigényes faj.

Az európai lomboserdők jellegzetes, kis levelű juharfaja. A képen létható levélben már lebomlott a klorofill, magnéziumtartalma elraktározódott, a levél egyéb növényi színanyagoktól (karotinoidok, flavonoidok) már sárga színű.

Ritkás erdők, erdőszélek, cserjések nagy termetű szaprofita (elhalt szerves anyagokat lebontó) gombája. Bár egész évben találkozhatunk vele, leggyakrabban az őszi csapadékmennyiség növekedése váltja ki a termőtestek keletkezését.

A Magyarországon előforduló több, mint 100 galambgombafaj egyike a viszonylag ritka élénksárga galambgomba. Meszes talajú erdőkben bükkel vagy tölggyel él szimbiózisban.
A galambgombákat jellegzetes termőtestformájukról, törékenységükről és igen gyakran feltűnő színű kalapjukról könnyen felismerhetjük.

november

gyűrűs (mézszínű) tuskógomba

gyapjas tintagomba
Füves, szerves trágyában gazdag területek gombafaja.

harkály tintagomba
Fekete-fehér mintázatú főként erőkben termő gomba.

Az északi félteke mérsékelt övében elterjedt parazita-szaprofita életmódú, nagy termetű, ehető gomba. Jelentős erdőkárosítónak is számít, elsősorban a lombos fákat támadja meg. A talajban lévő micéliuma több négyzetkilométeres kiterjedésű is lehet, lebontó enzimei a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint is képesek a gomba számára hasznosítható módon átalakítani.

Füves területek nagy termetű lebontó gombája. Bár ehető, alkohollal együtt fogyasztva mérgezést okozhat.
A tintagombák jellegzetessége, hogy a spórák érésével a kalap sötéten, tintaszerűen elfolyósodik.

Kellemetlen szagú, nem ehető szaprofita gomba. Szagát főként a szkatol (3-metilindol) és az indol okozza, amelyek az emberi ürülékben is jelen vannak és a fehérjék reduktív bomlása során keletkeznek a triptofán aminosavból. Az indol és a szkatol nagy hígításban kellemes illatúak, de ebben a gombában sok van belőlük.

december

téli fülőke

fehér fagyöngy
Az örökzöld fehér fagyöngy bogyótermései fehérek.

sárga fagyöngy
A termések a fakínnak is nevezett faj levéltelen ágait díszítik.

Elsősorban elhalt lombos fák tuskóján, októbertől-márciusig láthatók a termőtestei. Növekedése a fagyban megáll, de ha az idő kicsit is felmelegszik, akkor tovább folytatódhat, mert a gomba termőteste túléli a teljes megfagyást is. Főként Ázsiában nagy mennyiségben termesztett gombafaj.

A félparazita (hemiparazita) növény a szívógyökereivel a gazdanövény ágaiba hatol és a farészből származó vizet és ásványi anyagokat vesz fel. Szerves anyagait a leveleinek fotoszintézise termeli.
A fenyő mellett a fagyöngy a karácsonyi ünnepkör jellegzetes díszítőnövénye.

Amíg a fehér fagyöngy sokféle lombos fán megtelepedik, addig a sárga fagyöngy hazai erdeinkben elsősorban a tölgyfák élősködője. A fehér fagyöngyhöz hasonlóan ez a faj is hemiparazita, de mivel lombhullató, a karácsony táján begyűjtött ágai már levéltelenek.