Kérdések és válaszok a 2019. évi érettségi feladatsorokhoz

májusi feladatsor: e_bio_19maj_fl.pdf - megoldások: e_bio_19maj_ut.pdf

V.) Nem értem, mit jelent a biomassza kísérlet független és függő változó. Miért független változó pl. az előhely? 
3. független változó: amit a kísérletező szabadon változtathat,  szerintem a B, C és a D is jó, de mivel a szöveg rögízti a fajokat, így a B nem jó (szerintük). Az élőhely azért független, mert a kísérletező választhatja meg, hol vizsgálja a növényt.
4. függő változó: a jellemző, amit a kísérletező mérni szeretne a független változó változtatásával.
 

VII.) A 4. kérdésre miért D a válasz? Nem igazán látom, hogyan kellett volna ezt leolvasni a grafikonról.
A szöveg írja, hogy csak a véletlenszerű hatásokat szimuláltak, vagyis genetikai sodródást vizsgáltak. Nagy populációkban ez alig okoz változást, mert a véletlenszerű allélgyakoriságot növelő és csökkentő hatások kiegyenlítik egymást.  A grafikonokon látszik, hogy  a géngyakoriság az első esetben nagyon ingadozik, egy esetben még az adott allél fixálódik is (eltűnik a többi).
További információ: Wikipédia: Genetikai sodródás
 

IX. A) 1. Az ultrahangra igaz az 1-es állítás?
Jogos megjegyzés, mert csak t-k. igen, de nehéz belátni, hogy miért kellene fejből tudni az ultrahang frekvenciahatárait. S ha tovább kötekedünk: "a megtörő és visszaverődő"-ből a megtörő zavaró, mert a kép a visszavert hullámokból keletkezik, a csak megtörőből nem, a törés nélkül történő visszaverődőből igen.
 További információ: Wikipédia: Ultrahang és Ultrahang vizsgálatok
 

6. Mennyire kell ismerni különböző képalkotási módszereket? (Melyikeket kell ismerni?)
Idézet a biológia vizsgakövetelményekből: "Ismerje  a  fénymikroszkóp  használatának  alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban. .... Ismerje  az  élettani  állapot  leírására  használható alapvető  eszközök  és  módszerek  (EKG,  EEG,  CT, UH,  röntgen  vizsgálat,  elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. " (kiemelés SP)
Tehát a probléma ott van, hogy az 1. és 6. kérdés a módszerek fizikai alapjaira kérdez rá, de ez (nem véletlenül) nem szerepel a követelményekben. Persze ettől függetlenül nem árt ismerni.
A gyakorlati alkalmazás lehetőségei: EKG: szívműködés vizsgálata, EEG: agyműködés vizsgálata CT, UH, rtg: belső szervek vizsgálata (megfelelő kontrasztanyaggal bármi, anélkül csak az, ami kölcsönhatásba kerülhet az adott sugárzással és ez detektálható is: hagyományos rtg. a csontokat jól leképezi).
További információk: mikroszkóp

Az orvosi képalkotás története (film)

IX. B) Venn-diagram
A megoldókulcs szerint a lyukacsos sejtfal a farész és a háncsrész közös jellemzője, de én úgy tudtam, ez csak a háncsra jellemző, mert a farészt sejtjei vagy különálló sejtek, vagy vagy csöveket hoznak létre a harántfal teljes felszívódásával. Tényleg mindkét részben lyukacsos a harántfal?
Igen, a farészben a vízszállító sejtek (tracheidák), a háncsrészben a rostacsövek harántfala perforált. (A rostasejtek harántfala megvan, a tracheák harántfala felszívódik.)

májusi idegen nyelvű feladatsor: feladatok: e_bioma_19maj_fl.pdf - megoldások: e_bioma_19maj_ut.pdf

esszé: Az asztmát ilyen részletesen kell tudni?
Igen. A megpldókulcs jó összefoglaló a tudnivalókról.
Idézet a követelményekből: "Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma). "

októberi feladatsor: feladatok: e_bio_18okt_fl.pdf - megoldások: e_bio_18okt_ut.pdf

IX.A) 7.
Nem értem, miért azt M-típusú csapok hiánya okozza a vörös-zöld színtévesztést. Sokat nézegettem az ábrát, úgy is, hogy már tudtam a megoldást, de még így sem látom.
Kizárásos alapon és az előző táblázat alapján: S: ibolya tartományban van maximuma (A, E rossz válasz), R: kékeszöld tartományban van maximuma (B rossz válasz), marad az M, ami az előző feladat táblázata szerint is nagyon fontos a zöld szín észleléséhez. C és D között nem tudok választani. Tippelni kell (50%).

IX.B) Kérdés a denitrifikáló baktériumokról: nitrátból minden esetben elemi nitrogént csinálnak? Ammóniát sosem? Biztosan keverem, de a fagyos talaj olvadásával nem pont az a baj, hogy a denitrifikálók ammóniát csinálnak, ami így kikerül a légkörbe?
Az denitrifikálók nitrogént (és N₂O-t) termelnek és nem ammóniát. Ezek anaerob környezetben jelentősek. Ammóniát a lebontó, ammonifikáló baktériumok hoznak létre szerves kötésű nitrogénből. A talajból a légkörbe nem jut annyi ammónia, hogy az környezetvédelmi problémát jelentene (az ammónia vízben jól oldódik, nedves talajból ki sem jut, eső is bemossa, ha mégis kijutna). A fagyos talaj olvadásával a probléma, hogy (valószínűleg) sok metán jutna ki belőle.

esszé: Tudni kell, mi az a methemoblobinémia?
A biológia érettségi követelmény nem tartalmazza, és a nitrátok mérgező hatását sem ... Mégis javaslom az ismeretét. Sajnos a megoldókulcs nagyon rossz, az ott szereplő magyarázat nem igaz. A methemoglominémia lényege, hogy a szervezetbe jutó nitrát nitritté redukálódik, ami képes a hem vas(II)ionját vas(III)ionná oxidálni, ezt az oxidált hemoglobint nevezik methemoglobinnak.  A methemoglobin nem képes oxigént szállítani, minél nagyobb arányban oxidálódik a hemoglobin, annál rosszabb az oxigénszállítás (ami súlyos esetben fulladást okozhat). A csecsemőkben a methemoglobin hemoglobinná való visszaalakulása sokkal lassúbb, mint a felnőttekben, így ők sokkal érzékenyebbek a nitrátra.