1. A következő anyagokat próbáljuk vízben oldani: mészkő, konyhasó, jód, klór, ammónia, hidrogén-klorid, gipsz, nátrium-hidroxid, vas, keserűsó
a, A felsorolt anyagok közül melyik oldódik jól vízben?
b, Melyik esetben tér el az oldat kémhatása a semlegestől? Milyen kémhatás alakul ki?
c, Melyik anyag oldódása során történik kémiai reakció? Írd le a folyamatok egyenletét is!
 

2. Mit nevezünk telített, telítetlen és túltelített oldatnak?
100 gramm víz az ammónium-nitrátból 60^oC-on 421 grammot, 20 ^oC-on 192 grammot old fel.
Hogyan készíthetünk 100 gramm telítetlen, telített és túltelített oldatot ammónium-nitrátból?

3. Egy jól oldódó szilárd anyag oldatait vizsgáljuk. Az anyag oldhatósága a hőmérséklet emelésével nő.
Mi történik, ha az anyag
a, telítetlen oldatába még kevés kristályos anyagot szórunk?
b, telített oldatába még kristályos anyagot szórunk?
c, hidegen telített oldatát felmelegítjük?
d, forrón telített oldatát lehűtjük?

4. Kristálycukrot szeretnénk vízben oldani. Hogyan gyorsíthatjuk meg az oldódást?

5. Egy ismeretlen vegyület 0 °C-on telített oldatából 77 grammnyit 20 °C-ra melegítünk. Ekkor még 6 g-ot oldhatunk fel a vegyületből az oldatunkban. Ezután 50 °C-ra melegítve az oldatot újabb 7 g-ot oldhatunk fel belőle. A keletkezett oldatot ezután tovább melegítjük, és az összes vizet elpárologtatjuk: a pohárban 40 g vízmentes, szilárd anyag marad vissza.
a, Számítsd ki az ismeretlen vegyület oldhatóságát a három hőmérsékleten 100 g vízre vonatkoztatva!
b, A következő ábra három különböző vegyület oldhatóságának hőmérsékletfüggését ábrázolja. (Az oldhatóság itt is 100 g vízben oldható vegyület tömegében van megadva!)
Melyik görbe jelölheti a mi vegyületünk oldhatóságának hőmérsékletváltozását?